2010. zárásaként egy régi tervünket váltottuk valóra. Végre összeült a teljes csapat ötletelni, hogy milyen saját webes szolgáltatást indítsunk be 2011. első felében, amit közösen, cég szinten tudunk létrehozni. A rengeteg ötleből (több mint 15) általános szavazással hármat választottunk ki, mint megvalósítandó feladat, de legalábbis ezeket kezdjük el kidolgozni.

A három szolgáltatási tervben közös pont, hogy nemzetközi piacra fókuszálnak és mobilos trendet követnek: egy közösségi zenelejátszás, egy utazási rendszer és egy olvasás fejlesztő platform szerepel egyelőre a terveink között.

Ebben a posztban arról fogok írni, hogy milyen folyamatok kezdtek tervezetten és spontán kialakulni a cégben, hogy az ötleteket meg tudjuk valósítani és milyen terveink vannak a jövőre nézve.

Iteratív ötletelés

A scrumos tapasztalatok miatt egyre inkább látjuk, hogy mennyire evoluconális minden tervezés, ötletelés, azaz hogyan változnak meg körülöttünk a tervek, amint egyre több tudás és tapasztalat kerül a birtokunkba. A "projektekben" ötlet kezdeményekkel indulunk el, amiket önszerveződő csapatokban dolgozunk ki. A kidolgozásra a DiNa dedikált időt biztosít, mindenki 1 munkanapot tölthet el ezzel havonta.

Ötletelés, beszámolás - értékelés

Talán ez volt a legtervezettebb rész, mivel nagyon fontos volt, hogy hatékonyan tudjunk haladni: a teljes csapat fizetős munkákról került le munkaidőben, hogy egy kicsit a jövővel tudjunk foglalkozni.

A menetrendet a meetup rendszerekhez hasonlóan alakítottuk ki, egymás után, sorban kapta meg mindenki a szót és 3-5 percben kellett elmesélnie az ötletét, ugyanennyi idő állt rendelkezésre beszélgetni róla. 

A végén mindenki leadhatta a szavazatát, 10 pontot szétosztva az ötletek között. Az első 3 ötlet kapott dedikált erőforrást a cégtől, mindegyik élére egy vezetőt neveztünk ki, aki koordinálja az önszerveződő csapattagok munkáját.

Ez a kör minden hónapban megismétlődik, annyival kiegészülve, hogy a találkozó elején a 3 csapat be kell, hogy számoljon az elmúlt hónap eredményeiről. Ezt követően újabb ötletek kerülnek terítékre, majd ismét szavazunk róluk. Az elindított projektekre ugyanúgy szavazni kell, mint a teljesen új ötletekre, tehát ha úgy érezzük, hogy elakadt az egyik valamiért, vagy egy jobbat találtunk bármikor áthelyezhetjük az erőforrásokat. (ez valószínűleg csak az elején marad így, amíg nem döntöttünk a tényleges megvalósításról)

Tervezési időszak

Ellentétben a fent leírtakkal ez a rész teljesen spontán alakult ki. A csapatok semmilyen "központi" iránymutatást nem kaptak, hogy mivel kéne foglalkozniuk az első 1 hónapban, minden csapat maga dönthetett arról, hogyan osztja be az idejét.

A csapatok egymástól függetlenül próbálták jobban kidolgozni az ötleteket, megvizsgálni a versenytársakat. Az eredmény mindenhol egy üzleti modell nulladik verziója lett, erről írnék pár gondolatot. 

Szerencsés volt, hogy Somával az elmúlt fél évben sokat foglalkoztunk üzleti modellek gyártásával és dokumentálásával a céges stratégia kialakítása során, így tudtunk mihez nyúlni. A legjobban Ash Maurya blogja inspirált minket, egyrészt mert összefoglalja a téma irodalmának jelentős részét egy posztban (Brant Cooper, Patrick Vlaskovits, Alex Osterwalder, Steve Blank), másrészt tetszett a megközelítése és a szabályok, amiket bevezetett a tervezés során.

Ezt alakítottuk át kismértékben úgy, hogy az alábbi kérdésekre választ kapjunk:

• Mi a probléma?
• Kinek van ilyen problémája?
• Mi a megoldás?
• Mitől lesz egyedi a megoldás?
• Mik a top funkciók?
• Ki és miért fizet?
• Hogyan szerzünk ügyfeleket?
• Mik a kockázatok?
• Kik a versenytársak?

Van még ezen a téren hova fejlődnünk, főleg a modellek verziókezelését és összehasonlíthatóságát kell tudatosabban kezelnünk.

Ezt fejlesztettem tovább az egyik projektben úgy, hogy megpróbáltam user story formátumban definiálni a fenti kérdésekre a válaszokat. A user story-kat a Scrumban használjuk, és egy összetett feladategységet jelölnek (ez a legnagyobb feladategység a rendszerben). A megközelítés lényege, hogy felhasználói folyamatokban kell gondolkoznunk egy jól körülhatárolt cél elérése érdekében. 

A story formátuma: Én, mint XY szeretném ezt és ezt, hogy elérjem ezt és ezt a célt. Pl. Én, mint az oldal látogatója szeretnék fel-és leiratkozni hírlevélre, hogy értesüljek a legfrissebb szolgáltatásokról, vagy le tudjam mondani az értesítéseket. 

Nagyon szeretek ezekkel a storykkal dolgozni, mert könnyen tovább-bonthatók fejlesztői taskokra és egyértelműen látszik, hogy egy funkció megfelelt-e a kritériumoknak, pontosan hol a határa a feladategységnek. 

Azért tartottam fontosnak, hogy eleve ilyen formában dokumentáljam az üzleti modellt, mert a következő lépés a minimum szolgáltatás tervezése lesz, amit sokkal könnyebb lesz majd kifejteni az üzleti modellből, ha eleve azt a szabványt használom, amit egyébként is szoktunk.

Következő lépések

Összefoglalva az első ötletelős etapot, nagyon sokat haladtunk előre nagyon rövid idő alatt (1 hónap). Ennek az egyik oka a lelkesedés volt, másrészt nagyon sokat segített, hogy szabványokban és módszertanokban (és azok testreszabásában) tudtunk gondolkozni. Nem kellett újra kitalálni, hogy egy ötlet kidolgozásához hogyan kezdjünk hozzá, vagy hogy egy üzleti modellnek mi a tartalma és terjedelme. Az üzleti modellek szabványosítása segített abban is, hogy az ötletek összehasonlíthatóvá váltak.

A következő időszakra mind a 3 szolgáltatási terv bizalmat kapott (az egyiknél ez csak egy hajszálon múlt), tehát ezekkel foglalkozunk majd a következő egy hónapban is. A feladat a modellek csiszolgatása lesz (ez folyamatos feladatot jelent), és elkezdődhet a megvalósítás előkészítése is: user storykra bontás és priorizálás, integrációs lehetőségek mélyebb vizsgálata, bevételi - kiadási oldalak kiszámítása, stb. A cél az, hogy a 3. etapban (ha ismét mindenki megszavazza a rózsát) már egy 0. verziót tudjunk fejleszteni a három szolgáltatásból. 

Új emberek - Márk és Milán csatlakozott időközben a céghez, akik már meg is találták a helyüket a közös projektekben :)

És persze elkezdődött azon is az ötletelés, hogy hogyan tudjuk majd bevezetni a szolgáltatásokat, mikor és milyen tőkét vonjunk majd be a terjeszkedéshez, izgalmas lesz...